Jakob Bleyer Heimatmuseum
A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott.
A házat 1888-ban Wéber János építette, akinek fia, Lipót és felesége Éberhardt Éva ugyancsak a házban lakott gyermekeikkel.
Az 1970-es évek végén ifj. Wéber János Budaörs Város Tanácsának adta el a házat.
Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékei gyűjtésének gondolata már az 1970-es években felmerült, majd részben a Hazafias Népfront helyi bizottságának felhívására indult meg a tényleges gyűjtőmunka. (Ugyanakkor számos használati eszközt és dokumentumot már korábban Németországba vittek a kitelepített budaörsiek, ennek eredményeként nyílt meg 1996-ban a bretzfeldi Heimatmuseum.)
A gyűjtött tárgyakból először 1980 novemberében, majd 1984-ben, az akkor megnyílt Jókai Mór Művelődési Központban rendeztek látványkiállítást. A két bemutató közötti időszakban a tárgyakat, a gyűjtést is szorgalmazó Füzér Ferencné I. számú óvodája tárolta. Emellett Hauser József iskolaigazgató járt el a városi tanácsnál, vett részt a múzeum épületének kiválasztásában és a tárgyak felkutatásában, valamint eredetiségük elbírálásában is nagy szerepe volt. A gyűjtemény további gondozásában és berendezésében Bader Györgynének is kiemelkedő szerepe volt, de számos régi budaörsi vett részt adományaival és tárgyi - írásos ajándékaival a gyűjtemény állományának gyarapításában. A Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg.
Sokat köszönhetünk a Gyűjtemény alapító első igazgatójának, Dr. Kovács József Lászlónak, aki kezdetben szerződéses, majd 1992-től beiktatott igazgatóként igazi múzeumot szervezett és alakított ki. Kiemelkedő helytörténeti munkásságáért több elismerésben részesült, többek között Budaörs Város Díszpolgári címét is magáének mondhatja.
{mosimage}2004-ben Budaörs Város Önkormányzata módosította az intézmény Alapító Okiratát, újabb lehetőségeket teremtve a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésére.
A Heimatmuseum fenntartója ettől az időponttól Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, lehetővé vált az önálló költségvetési szervként való működés és az intézmény két további épülettel bővült.
A megváltozott körülmények tették szüksége a Működési Engedély módosítását.
A Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény szakmai besorolása közérdekű múzeális gyűjtemény.
Alaptevékenysége a német nemzeti, kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása; az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kulturájának gondozása.
A Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény a hatályos – a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - 1993. évi LXXVII. törvény értelmében német nemzetiségi kulturális intézmény.
Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény
Az 1987-óta létező gyűjtemény 1994-ben vette fel a budaörsi származású helytörténész, dr. Riedl Ferenc nevét. A múzeum öt termében állandó és időszaki kiállítások is megtekinthetők. 2004 áprilisától a gyűjtemény fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, tulajdonosa és működtetője pedig Budaörs Város Önkormányzata.
Kő-hegyi kápolna
A Kőhegyi kápolna építésének története
Zarándokhely a Kőhegyen
A Kőhegyi kápolna pusztulása, majd újraéledése
A kápolnához biztonságos lépcsősor visz fel
Forrás: Budaörsi Lexikon – Grósz András és Filipszky István
Szülőföldünk Budaörs - Dr. Riedl Ferenc
Nepomuki Szent János-templom
Budaörsi Római Katolikus Templom
A budaörsi templom építése
A templom díszítettsége és berendezése
1846-ban készült el a templom Szent Sebestyén és Mária Magdolna mellékoltára. A templom barokk sisakos tornya 1844-ben épült. Homlokzatát copf vázák díszítik, a falfülkékben Páduai Szent Antal és a római szent katona, a tornyon, pedig Nepomuki Szent János kőszobrát helyezték el. 1933-ban a templomot ismét kifestették, ebben az évben kapta az Angster cég által készített orgonáját is. Három haranggal (Szeplőtelen fogantatás, Szent Mihály, Jézus Szíve) és egy 1852-es lélekharanggal rendelkezett. Nagyharangja, mely Szent István király nevét viselte, az 1938-ban dr. Aubermann Miklós plébános által meghirdetett gyűjtés eredményeként készült el, majd 1944-ban a háború során elpusztult.
1945-ben több belövés érte a templomot, de maradandó sérüléseket nem szenvedett.
A II. Vatikán Zsinat (1962-1965) rendelkezéseinek megfelelően készült el szembemiséző oltára, akkor több festményt és szobrot áthelyeztek illetve kicseréltek. A templom főoltára klasszicista felfogásban ábrázolja Krisztus golgotai kínhalálát. A szépen megmunkált barokkos stílusjegyekkel ellátott szószék oldalán horgonyt tartó angyalok és a lángoló szív látható, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szentély keresztelő kútja a 18. században készült barokkos stílusban. A mennyezet freskói Nepomuki Szent Jánost, Szent Domonkost, Krisztus mennybemenetelét és Mózest a kígyóval ábrázolják.
A templomkert emlékművei
A templom kertjében a gesztenyefák árnyékában állnak a első és második világháború budaörsi áldozatainak állított hősi emlékművek, valamint ott áll Pásztor János szobrászművész alkotása 1925-ből, amely a Krisztus karjába hanyatló katona. E mögé 1992 júniusában helyeztek ki egy ovális emléktáblát, a Halottaink emlékére feliratsort, 16 táblán 475 névvel, amely az elhurcoltak, elkergetettek és a II. világháborúban elhunytak emlékét őrzi. A táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásából készült el, mely Balassa György munkája.
A római katolikus templom kertjének egyik szegletében, közvetlenül a kerítés mögött áll Szent Vendel szobra, aki a házi állatok és a földművesek patrónusa, valamint a pestisbetegségek elleni védőszent is.
Virágszőnyeg
Budaörs német ajkú katolikus lakosságának a még mindig élő ünnepi hagyománya az Úrnapi körmenet, a Virágszőnyeg. Az ünnepség alkalmából hajdanán az egész község virágszirmokba öltözött ma már a körmenet útvonala a római katolikus templom köré korlátozódott.
Kő-hegyi kápolna
A Kálvária-domb egy szabályos alakú gejzírkúp Budaörs közepén. Az első 1766-ból fennmaradt, Budaörsöt is ábrázoló térképen a falu határa itt húzódott.
Keresztút, stációk építése a budaörsi Kálvárián
A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. Korábban minden év Nagypéntekén – Húsvét ünnepe előtt két nappal, Jézus kereszthalálára emlékezve – a templomból körmenet indult a Kálváriához, és innen járták végig a hívők a Keresztutat.
Ótemető és Csulits-kápolna
A budaörsi Ó-temető kápolnája
A torony téglából épült. A Csulits-kápolna előtt durva homokkőből faragott kereszt áll. Az 1946-ban történt német kitelepítés után az épület állapota fokozatosan romlott, majd az 1970-es évek végén jelképes összegért a Görög Katolikus Egyház tulajdonába került. Romos állapotából 1993-ra épült újjá.
A Csulits-kápolna közelében áll az Országos Német Elűzetési Emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel a magyarországi németek szülőföldjükről történt elűzésének 60. évfordulóján.
Starentanz-kápolna
A műemlék Starentanz kápolna története
A „Starentanz” elnevezés magyar fordítása: seregélyek tánca. A műemlék kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött látható egy félkörös festmény, amely 1912-ben készült és az Emmauszi tanítványokat ábrázolja.
A festmény felirata: „Herr bleibe bei uns, denn es wir Abend!” – azaz „Uram maradj velünk, esteledik!”
A második világháború idején a kápolna sértetlen maradt, ám a mellette álló kőkereszt eltűnt. A műemlék kápolna paraszt-barokk stílusú Mária kiskápolna. Ez a kápolna a Budapest felé vezető zarándok útvonal egyik, valószínűleg utolsó stációja volt. A szentélyben látható dombormű címe Mária látogatása Erzsébetnél, alkotója Kádár Gabriella keramikus, iparművész.
2004-ben felújították, búcsúnapját, amely július 2. a Sarlós Boldogasszony ünnepe, és a felszentelésének napját, amely november 19. szentmisével ünneplik. A kápolna gondozását és rendben tartását a környéken lakó családok vállalták.
Budaörsön a régi kápolnák közül még a Csulits-kápolna, a Kálvária-kápolna és a Kőhegyi-kápolna tekinthető meg.
