1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.
1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. A 1-es vasútvonal alatti alagutja megmaradt, ma gyalogos aluljáró.
1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt. A rendszerváltás óta Wittinghoff Tamás a polgármester.1933 januárjában kezdődtek meg a budaörsi Kő-hegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2322 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a Kő-hegyi Passiót.
Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kő-hegyen lerombolták a Passió épületeit, a kápolna csak 2003-ban épült újjá közadakozásból. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.
Napjainkban Budaörs Magyarország egyik leggazdagabb települése.