Immobiliensuche

Geschichte von Wudersch

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

1921-ben a IV. Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.
A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. Az itt majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a II. világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs lakossága elvesztette 85%-át.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. A 1-es vasútvonal alatti alagutja megmaradt, ma gyalogos aluljáró.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt. A rendszerváltás óta Wittinghoff Tamás a polgármester.

1933 januárjában kezdődtek meg a budaörsi Kő-hegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2322 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a Kő-hegyi Passiót.

Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kő-hegyen lerombolták a Passió épületeit, a kápolna csak 2003-ban épült újjá közadakozásból. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.

Napjainkban Budaörs Magyarország egyik leggazdagabb települése.